Ezennel zárom soraimat, és hivatalosan is lezárom az amerikai kalandomat.

Arra is rákérdezett anyuka, hogy van-e referenciám az előző családtól. Hát, az az igazság, hogy nincsen. A végén, kb utolsó héten, napokban szó volt róla, hogy kapok referenciát, de ez végül elmaradt, host anyu mindig elfelejtette, én meg már nem akartam szekálni ezzel is. Úgyhogy azt írtam, hogy sajnos nem tudok adni, mert ez így is van.

Az egész történet úgy indult, hogy nekem mindig is nagy vágyam volt Amerika kinek nem? Sokkal kisebb ügynökség, ergo kisebb az esély, hogy új családot találjak. Namármost, miért kerülnék rematch-be? Július 22-én kerültem a programba és. Úgy döntöttem, hogy a blogom lesz privát kb 1 héten belül.

Szerencsére Bécsből megyek és közvetlen járattal. Egy másik magyar lány is ugyanezen a napon indul, de még nem tudok róla semmi infót és az is lehet, hogy Pestről megy, mert neki az van közelebb.

A szallasunk egy hostelben volt, annak is a privat szobajaban nagyon jo helyen, kozel a parthoz. San Franciscoba visszaterve meg letudtunk par kotelezo nevezetesseget es megmutattam a kedvenc boltomat is.

Silvie in America - Washington D. Ivana óhajának megfelelően meggyőztem az egész baráti társaságot, hogy öltözzenek teljes feketébe, annak ellenére, hogy odakint 36. Szóval kedd este nyakunkba vettük a várost a két tom és jómagam.