Hónapokkal ezelőtt - amikor éppen döcögött az idő - nem is hittem volna még, hogy eljön majd ez a nap, amikor megmutathatom nektek az összefoglaló bejegyzésem az amerikai évemről, az amerikai au pairkedésemről. Rengeteg érzés kavarog bennem, iszonyú nehéz egy évet lezárni - legyen szó jóról vagy éppen rosszról, nagyon nehéz. Valamiért én nagyon szerettem volna oda menni, és nem turistaként. Mert turistaként az ember mit csinál? Kockáztassak vagy megszokjam és beletörődjek? Mindi.

One year far away from home . Egy lány élete au pairként a nagyvilágban. És elérkezett ez a pillanat is, mikor van kedvem írni, sőt mitöbb, időm is van. Nehezen indult a külföldi életem, tele nagyon sok negatív dologgal, de lassan szertefoszlanak azok a csúnya és gonosz szürke felhők a fejem felől. Szerencsére a párom 28 nappal később utánam jött, ami egy kissé megkönnyebbülés volt. Továbbra sem talált munkát, de nekem sikerült.

Gondoltam, írok egy ilyen bejegyzést. Először csak magamnak akartam rendszerezni az itt beszerzett cuccokat, de végül is miért ne mutatnám meg? Semmi dicsekvés. Fogalmam sincs, hogy fogom hazavinni ezt a sok cuccot, pedig egy dobozt haza szeretnék küldeni postán.

Szerencsére Bécsből megyek és közvetlen járattal. Egy másik magyar lány is ugyanezen a napon indul, de még nem tudok róla semmi infót és az is lehet, hogy Pestről megy, mert neki az van közelebb.

A szallasunk egy hostelben volt, annak is a privat szobajaban nagyon jo helyen, kozel a parthoz. San Franciscoba visszaterve meg letudtunk par kotelezo nevezetesseget es megmutattam a kedvenc boltomat is.

Úgy érzem épp ideje életjelet adnom magamról, mert Los Angeles óta eléggé elhanyagoltam a blogomat és persze kedves látogatóimat. Nem csak időm és energiám nem engedte az irkálást, de tény, hogy a mindennapok nem annyira izgalmasak, mint a vakáció. Na de hát sajnos az élet nem állhat állandó nyaralásból, igaz-e? Na de hagyjuk ezeket az életbölcsességeket, hihi. Hát nem Gerber Magdától? A suli kezdete rám kényszerítette a kocsi használatot is. De milyen jó! Szóval nagyon igyeke.

Holnap kezdetét veszi a nagy kaland. Sajnos nagyon összesűrűsödött a program az utolsó napokban, de ígérem New Yorkból már tőbb információval jelentkezem. Egy bolygón, egy féltekén, egy kontinensen, egy országban, egy megyében, egy városban, egy kerületben, egy utcában, egy házban, egy szobában, egy hőst várnak. Hogy elvégezze élete legveszélyesebb küldetését; megszerezze a vízumot az. Egy tárgy, ami ezúttal nem csak dísznek szolgál.