Alex meglátogatása után a Hermész bungalóba vettem az irányt. Meg kell találnom Jake-et és észhez kell térítenem mielőtt még több őrültséget csinál. Majdhogynem futottam, olyan szaporán vettem a lépéseimet. Felszaladtam a kabin lépcsőjén és szinte betörtem az ajtót Jake nevét kiáltva. Érkezésemre néhány meglepett szempár bámult rám.

És még a démonokat félik, a magadfajta angyalok sokkal veszélyesebbek, mint a pokollakók. - Gabriel lépett elő az egyik sötét sarokból, a gőgös arckifejezésével, és azokkal a mélykék szemeivel, amik puszta eleganciát tükröztek. De néha nagyon lenézően tudott bámulni, mint most rám. Eddig semmi problémát nem jelentettek velük kapcsolatban. Sőt, ha jól tudom még külön iskolákat is csináltattak nekik, ahova ember nem teheti be a lábát. Mélyen tisztelt angyaltárs, Naaririel.

Léptek hangja visszhangzott az holtig üres teremben. Teremben? Suttogta maga elé, ahogy a fiú felé nyújtotta a kezét, hogy óvatosan végigsimítson az arcán. Hihetetlenül fehér volt a bőre is, és meglepően finom tapintású. Tényleg teljesen olyan volt, mint a tél, a hó, a fagy és a jég. Ahogy a sárkányfiú belesimult az érintésbe, halk, mélyről jövő, kissé doromboláshoz hasonlító hangot hallatott, aztán ijedten húzódott el.

Ma vidáman ébredtem, mert kint száz ágra sütött a nap és az időjárás általában befolyásolja hangulatom kilétét. Összekaptam magam és arra gondoltam, hogy elmehetnénk a csajokkal egyet shoppingolni. Az öltözékem egy PARIS feliratú fehér póló, rózsaszín short, rózsaszín tornacipő, napszemcsi, füles. Aputól előlegbe elkértem a pénzt. Már nagyban mentünk volna tovább amikor én hirtelen rosszul lettem. Aha válaszoltam - bár ha ez nem is így volt. Nem tudom - felelte Vanda.