Ezen a blogon már nem nagyon fogtok újdonságokat találni hiszen a történetet úgy döntöttem újraírom. Ezt a kis történetet úgy érzem, nem nagyon hoztam össze. Annyira kusza lett, hogy még néha én is összekeveredtem benne az eseményekkel. Sziasztok, kedves olvasók! Köszönöm a több, mint 1700 látogatót és a 3 feliratkozót is! És itt is van a 11.

Nem akarok sablonos nyálas búcsúkat írni,de úgy döntöttem,hogy így befejezetlenül,de bezárom e blog kapuit. Drágám,mi a baj? Szólítottam meg,felém közeledett,és szorosan magához ölelt. Én se,de mi van? .

Értetlen fejjel nézek újra barátnőmre, aki csak felnevet és bemegy a próbafülkébe. Kilép a próba fülkéből és egyből a tükörhöz megy. Látszólag egész jól nézett ki rajta a ruha, de ez mégse az ő stílusa. Kérdi, én pedig szólásra nyitom számat, amikor hallom, hogy valaki a nevem kiáltja. Ordítja egy rekedtes férfihang a hátam mögül. Megfordulok, és szembesülök maga a csodával. Hosszú farmer van, rajta egy fekete atléta féle felső fedi kissé kigyúrt felső testét.

Mint ebből a fejezetből ki is derül,ez nem a tipikus romantikus történet lesz. Elvesztettem szerelmem, Drága kincsemmel végeztem.

Nem akarom az időt húzni, köszönjük azt a kis támogatást, amit kapunk! Lábaimat gyorsan szedem, mire megérzek egy esőcseppet a fejem búbján. Nagyszerű! Úgy érzem egy világ omlik össze bennem, lábaim önálló életre kelnek és van egy sejtésem hová vezetnek engem. Te meg mit keresel itt? 8211; vág bele rögtön a közepébe, az arca komor és kíváncsi. Igen, valóban engem is meglep, hogy Ő az, akihez rögtön szaladtam, de nem akarom Andyt bajba keverni a bandánk többi tagja előtt és .