Először is rettentően sajnálom a rengeteg késésemet, de nekem is bele kellett rázódnom az iskolai mindennapok rendszerébe! Meg persze egy kis lustaság is közrejátszott, de a jövőben ezt az okot igyekszem kizárni! Szóval ma itt vagyok, az új fejezettel együtt! Nagyon hálás vagyok az 1000 feletti oldalmegjelenítésért! Nagyon nagy pozitív energiát sugároz felém! Ezentúl, pedig próbálom rendszeresen hozni a friss fejezeteket, szerintem szombatonként! .

36 rendszeres olvasóm volt, Összesen 17. 592 oldalmegjelenítés és a legtöbben a 3. 23 bejegyzés volt mint fejezet és még néhány szünet, díj és bocsánatkérések. Aki pedig majd jelvizsgázik, vagy más ilyen fontos dolog annak is sok sikert hozzá! 2015 január 3. Luke, Maxnek edzése lesz vidd el - kéri anyu. Nem baj akkor elmegyek én érte - mosolyog anya, én pedig bólintok.

Nem látsz a szemedtől? 2015 november 26. - köszöntöttek minket a fiúk. Hogy miért? Kivettem a könyvet a kezéből, majd beleraktam a könyvjelzőt és betakartam anyát a lepedővel. Miután minden teendőt megcsináltam a pihe-puha ágyamba dőlve egy nagyot szippantottam a takaróm illatából. Hülye szokás, de nem bírom ki, hogy ne szagoljak bele. Nem sokkal később sikerült normálisan elhelyezkednem az ágyban, majd később álomba szenderülnöm. Néztem rá izgatottan, mire.