Két hét elteltével, amit mi is pihenéssel töltöttünk, na meg írással. Megérkezett a következő rész, ami reméljük elnyeri majd ismét a tetszéseteket. Szeretnénk megköszönni a támogatásotokat, mert nélkületek sehol nem lennénk. Köszön mosollyal az arcán, de azért észre veszem az aggodalmat és kérdések sokaságát a szemeiben. - Anya ő itt Ryan Hamilton a fotósom, Ryan ő itt az anyukám Lou és a kishúgom Lux. - mutattam be őket egymásnak. Ugyan már csak az igazsá.

Más hosszú ideje élek ebben a lakásban, de még most is vannak olyan pillanataim, amikor fogalmam sincs, hogy hol kéne keressem az adott tárgyat. Ezt valahogy sosem fogom a sajátomnak érezni, hiszen itt nem igazán vannak emlékem, nem olyan emlékek ezek, amik miatt otthonomnak érezhetném ezt a helyet. Hányszor mondjam még el neked, hogy mennyire utálom, ha elkésel - dörren rám Derek, amint belépek az ajtón. Ez is jól kezdődik -. Fáradtan csavarom le a vizes.

Ez a blog a One Directionròl fog szòlni, ezen belül pedig Liamrőr, de Harry is nagyobb szerepet kap. A blog tartalma nem mindig egyezik meg a valòsággal, ezzel tisztában vagyok, de direkt ìrom ìgy. Lim én nem tudok most dolgozni. Oké, de ha nem tetszik, táncolsz nekem? Nem M.

Hát ez a pillanat is eljött. Igazság szerint kicsit szomorú vagyok, mert. Meg kell válnom ettől a történettől, de boldog is vagyok, mivel. Több időm lesz a többi blogomra. Remélem megértitek a döntésem és. Mint említettem már egyszer lehet, hogy lesz második. Évad is, bár azt megmondani, hogy mikor nem tudom. Imádtam ezt a blogot írni, annak ellenére is, hogy az elején hatalmas szünet. Volt, amit most is nagyon sajnálok. Annyi kérdés, amire még nem tu.

Most nem résszel érkezem amint látjátok, hanem egy újabb bloggal. Nem tudom, már meg sem számolni, hogy hány van, de azt tudom, hogy. De az már biztos, hogy nem a közeljövőben, az új blogig még. Minimum kettőt be fogok fejezni, addig csak ezek lesznek. A prológus már fent van és amint az időm engedi, az első részt.