40 Fejezet - Part 2.

Na de nem is szaporítom tovább a szót, itt az új rész. Jajj, hagyj már békén, részeg vagy ember! Ellenkeztem, de ő mintha meg sem hallotta volna, kezét a derekamra csúsztatta és végignyalta a nyakamat. - Ne keljen megint ez csinálni kérlek! Könyörögtem neki, de Logan nem engedett kérésemnek. Egyszerűen nem tudlak elfelejteni bébi, most meg azzal a kis buzi sztárgyerekkel lógsz, ahelyett, hogy visszajönnél végre hozzám, emlékezz csak, milyen jól bántam veled! Most pedig azt teszed.

Azt hiszem kis magyarázattal tartozom, mielőtt elolvasnátok a részt. Az utóbbi időben enyhén - nagyon - elhanyagoltam a blogot. Szörnyen sajnálom, cserébe duplahosszú lett ez a rész és 2 jelentős pillanat is bele lett rakva. Elbeszélgettem egy kicsit a hugicámmal, aki megbánta, hogy kioktatott téged! 8211; mondta önelégült vigyorral a képén. 8211; kérdezte aggodalmaskodva Trisha.

Egyedül vagyok egy hatalmas erdő közepén. Már rég elmúlt a vörös alkony, s helyét átvette a sötét éjszaka. A rengeteg fa közepette észre sem veszem, hogy egy sötét köpenyt viselő sápadt arcú alak figyel engem. Az órámra nézek, aminek a kijelzőjére egy számomra értelmetlen szót véstek egy idegen nyelven. Hirtelen minden egyes betű ismerősen cseng. Ezt az írást láttam már valahol. Rájövök, hogy nem más van ráírva, mint hogy letelik. De mégis mi telik le? .