Értetlen fejjel nézek újra barátnőmre, aki csak felnevet és bemegy a próbafülkébe. Kilép a próba fülkéből és egyből a tükörhöz megy. Látszólag egész jól nézett ki rajta a ruha, de ez mégse az ő stílusa. Kérdi, én pedig szólásra nyitom számat, amikor hallom, hogy valaki a nevem kiáltja. Ordítja egy rekedtes férfihang a hátam mögül. Megfordulok, és szembesülök maga a csodával. Hosszú farmer van, rajta egy fekete atléta féle felső fedi kissé kigyúrt felső testét.

Remélem tetszik majd nektek a képek. Hosszú idő után újra jelentkezem. Ők egy holland szimfonikus-metal együttes, ők a kedvenceim. Az énekesnőjük,Simone Simons pedig a leggyönyörűbb hangú és kinézetű nő a világon! 2014 december 23.

Ahogy a cím is elárulja, ez lenne az utolsó rész! A történet nyitott véget kapott, második évadról nincs szó, viszont mindenki elképzelheti hogyan is telnek a napjaik. Nagyon remélem egy utolsó kommentet még kap a blog, hogy elmondjátok őszinte véleményeiteket. Ezúttal is szeretném megköszönni a kommenteket, az olvasókat. Evelynek! Facebookon a csoportban tájékozódhattok hogyan is folytatom tovább a bloggerek világát! Nagyon remélem tetszeni fog! .

Íme itt az első rész. Majd 2 év múlva elköltöztek és én vissza kerültem az árva házba Lucy nélkül. De mint később megtudtam vele nem bántak így, őt szerették, de végül ő is vissza került mert a családnak gyerekei lettek, és már nem tudtak volna tovább gondoskodni róla.

Itt a péntek és a friss rész is. Kicsit szomorú voltam amiért az előző részhez nem érkezett szinte semmi visszajelzés. Viszont a megtekintések számának nagyon örültem. Körülbelül két hét múlva fogok záróvizsgázni németből így arra tanulnom kell nagyon ezért nem ígérem a heti három rész mennyiséget. Hát te nem alszol? 8211; kérdezte kedvesen. Mi történt? 8211; kérdeztem ásítva. Ááá te vagy Sziki barátnője igaz? Én nem ezt mondt.

Még egy utolsó mosoly és. Gondolta mivel lent nem a sima beton volt hanem az új építésre váró fehérnemű üzlet. Mert még nincs belőle elég? Oh oh . Hát ebből baj lesz! Ezzel egy gyors mozdulattal a hátára fordult. Mert amit látott nem volt más mint tucatjával álló rozsdás csövek. Már csak a métereket kellett számolni és várni a becsapódást. Ami éppenséggel nem lesz valami kellemes. Most komolyan, ha valakin átmegy egy cső legfeljebb meghal nem? De Csak nem Ő.