Most elköszönök Mindenkitől egy hétre. Otthonról nem nagyon fogok blogolni, max, ha Anyu leszedi rólam a kiskorút és valami fontos megosztanivalóm akad. Lizzy ágyára kikészítettem mindent, amit vinni akarok , holnap bőröndölök. Lizu haja selymes és illatos, némi ordítás azért volt az öblítésnél, de megérte. Koszonjuk, hogy velunk tartotok! Mikor mar vegke.

Valami tévedés lehet igen, hiszen tegnap született. Na jó, nem tegnap, de nem régen, még mindenre pontosan emlékszem. Leírom, mert még magam se hiszem el. Az osztály nagyobb része egy ovis csoportba járt, ismerik egymást. Kihívás lesz nekik az új kislány, vagy kiközösítik? 8220;Megvallom, kicsit félek. A székek, a padok oly nagyok.

Igen, ott töltjük mostanság a szabad időnk jó részét, ami pedig nem szabad, azt munkával. Szóval ez a mentségem, más szánalmas magyarázkodás most nincs. Helyette inkább egy kis beszámoló. Örülünk a jó időnek végre, hogy tudunk csavarogni, lehet játszóra menni ovi után is, meg fagyizni, sétálni, kutyázni. Bábszínházba járunk, mozizni, strandolni, kirándulni, szóval nem hagyok unalomra időt, mert, akkor bizony jön a rosszalkodás.