Jó pár hónapnyi kihagyás után itt vagyok, és hoztam a következő fejezetet. A további fejezetekről csak annyit hogy lesznek, de lehet, hogy hetente rövidebb kis részek. Még mindig Mattet ölelgettem, aztán sikerült róla leszállnom. Visszaköltöztem ide, és úgy tűnik egy suliba fogunk járni. Na de hogy kerülsz ide ilyen későn? 8211; válaszoltam vigyorogva és a nyakába ugrottam.

Ez a pillanat is eljött. Azt gondoltam, hogy csak a vizsga időszak miatti stressz, és fáradtság. Az oka annak, hogy képtelen vagyok írni. Most már tudom, hogy sajnos nem. Már két hete is van, hogy végeztem az utolsó vizsgámmal, és azóta sem bírtam rávenni magam, hogy egy szót is bepötyögjek. Ez természetesen nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy valamikor folytatom, de egyenlőre úgy érzem, ez nem fog bekövetkezni. És ezért sem tudok az írásra koncentrálni. Szeretném, ha tisztában .

Berozsdásodtam ezalatt a pár hónap alatt de megpróbálom a lehető legjobb fejezetet összehozni. Időpontot még nem tudok,hogy mikor lesz de 2 héten belül BIZTOS lesz folytatás! A bejegyzésre mutató linkek. Ezt az egy szavat tudtam csak kimondani. Rob Annyira sajnálom, én nem tudtam.

És egy figyelmeztetés, amiről az a véleményem, hogy nagyon kegyetlen dolog. Remélem leáll vele az illető.

Örültem, hogy Rob végül a Judy nevet választotta. A Judy és a Sally között vacilláltunk, nem tudtunk határozott döntést hozni, így én Robra bíztam, megkértem, hogy a döntő pillanatban ő mondja ki a nevet, amibe ha nem is szívesen, de belement. A fiú nevek közül a Matthew volt a legesélyesebb, de a Peter és a Daniel is szóba került. Majd a többi lurkó megkapja ezeket a neveket - biztosított Rob mosolyogva. Köszönöm, hogy a családodba és a barátaid körébe fogadtál, hogy az enyé.