Kicsi kihagyás után meghoztam a következő részt is. Igen tudom nem én vagyok a legjobb író, de azért egy kicsit rosszul eset. T, hogy semmilyen visszajelzés sem érkezett. Reggel szinte kipattant a szemem olyan izgatott voltam vajon milyen lehet egy fotózás. Egyszer voltam fotózáson akkor még 7 éves voltam és az unokatestvérem esküvője volt. Valaki nagyon kopogtatott úgyhogy kiszaladtam , hogy ajtót nyissak.

Nagyon sajnálom, de az embernek van magánélete és az enyémben leginkább a tanulás van. Nagyon szmorú vagyok ugyanis nem jutottam el odáig, hogy ezt kitegyem, illetve hogy megírjam. Ahhoz képest amiket egyébként írok szerintem ez hosszabb lett. Még írtam volna tovább, csak meg van az ütemezett tanterv. Na mindegy, remélem azért tetszik, jó szórakozást.

Valahogy eltávolodott tőlem ez a történet, s egyszerűen nem tudom folytatni. Valami, mintha meggátolna ebben. Pedig annyi ötletem volt ezzel kapcsolatban. De, összejött minden, s egyszerűen nem jutott idő arra, hogy ezzel a történettel foglalkozzak. Nagyon szépen köszönöm a visszajelzéseket, s a 28 feliratkozót.