A fantasztikus plébánia és egy elfeledett sérelem. Itt van az új rész, szám szerint a tizennegyedik. A utóbbi egy hétben nem volt több feliratkozó, úgy néz ki, elértük a körbelül maximumot, amit én nem bánok, hiszen ez végülis nem rossz szám. Nagyon-nagyon köszönöm viszont, hogy facebookon Dóri mindig ír nekem, minden egyes alkalommal hihetetlenül boldoggá tesz! Dóri, nagy ölelés neked! És ezt a fájdalmat muszáj volt magából kiadnia. Máté értetlenül nézett volt barátnőjére.

Kérdezte, majd egy slukkot szívott, a már égő cigarettájából. Persze, mondj - feleltem. Szemmel láthatóan próbálta összeszedni a gondolatait- Kifújta a füstöt, beletúrt a közép hosszú szőkés barna hajába, majd fentebb tolta középütt a szemüvegét. Nem tudom, hogyan mondjam el úgy, hogy ne bántsalak meg. Tivadar, bökd már ki őszintén - feleltem nyugodt hangnemben és mellé álltam, hogy rádőljek az erkély korlátjának. A fiú elszívott még egy slukkot, majd lassan kifújta a füstöt.