Nos, ismét egy hosszabb kihagyás után, visszatértem. Letudtam a nyár elejére betűzött nyaralásokat, programokat. Ról hazatérve ugyanis egy szülinapra voltam hivatalos, közvetlenül az után pedig csatlakoztam anya kollégáihoz egy tantestületi kirándulásra, Olaszország. Ahogy ígértem, itt is a kihívásról szóló cikkem. Már rég ki kellett volna raknom, ez tény, de az előbb említett dolgok miatt nem sok időm volt leülni a gép elé. Először is köszönöm a meghívást Riri.

Halihó Kedves Idetévedők, vagy Feliratozók. Én mindent beleadtam, döntésképtelem voltam dolgokban, míg végül mindig a rossz irányba haladtam tovább. Mint láthattátok, újrakezdtem, mert bátor voltam, hogy a régi sztorit elfelejtem. Vagy nem? Lehet csak menekültem előle.

Vagy is az első köszönetnyilvánítás! Nagyon hálás vagyok, amiért mostanában ilyen sokan kértetek tőlem cserét. Ez azt jelenti, hogy egyre többen találtok rá kicsiny világomra, és talán egy párotok tetszését el is nyeri. Ezért igazán boldog vagyok! Igyekszem minél gyakrabban hozni a bejegyzéseket, még egy hónapig majd nem teljesen szabad vagyok, aztán szeptember 7-től fogalmam sincs, hogy fog alakulni az életem.

Vissza a suliba - Nyári összegzés. Én nem tudom, mások hogy vannak vele, de én úgy érzem, a 2016-os nyár is olyan gyorsan repült el, mint a tavalyi - ha nem gyorsabban. És hogy mi fért bele a nyárba? Két nap közösségi szolgálat a barátaimmal egy általános iskolában,. Két hét pihenés apával és a húgommal egy nyaralóban,. Három nap erejéig részt vettem a város utcazene fesztiválján,. Koszorús lány voltam az unokatestvérem esküvőjén,.