Minden bizonnyal elérkezett a legutolsó, végső bejegyzés a blogra. Annyi mindent kéne most írnom ide, ám nem tudom, meddig jutok. Valahogy februárban kezdtem írni ezt a történetet, talán 7-én, ha jól emlékszem. Az egész egy kósza, érdekes és izgalmas gondolatból szökkent szárba. Meglepő lesz talán, amit megosztok veletek, de ez a gondolat nem volt más, mint a családon belüli erőszak. Nem tudom, hová lennék a sok gondolattól és érzéstől, melyek.

Kérdezte, hátam mögött állva ölelte át derekamat. Fáradtnak tűnsz - jelentette ki. Tudom Nehezen aludtam vissza az éjjel, miután felébredtem.

Remélem tetszik majd nektek a képek. Hosszú idő után újra jelentkezem. Ők egy holland szimfonikus-metal együttes, ők a kedvenceim. Az énekesnőjük,Simone Simons pedig a leggyönyörűbb hangú és kinézetű nő a világon! 2014 december 23.

Farkasordító hideg van - apa hangja kiragad a megfigyelésből, a bőröndöket a fal mellé állítva osztja meg velünk a közérdekű közleményt, majd miután anyától egy lomha biccentést kap reakciónak, el hagyja a házat, s az udvarra sétál. Merre van a gyufa? Apa zihálva lép be a konyhába, kérdését anya felé irányítja, aki túlságosan el van merülve a próbálkozásban, ahhoz, hogy válaszoljon, így apa rám emeli barna szemeit. Jesszusom - kapok mellkasomhoz, aminek következ.

Ne haragudjatok a késlekedés miatt, nyaraltam! Vagyis jelenleg is hűsölök, ám gondoltam, feltolom ide a képem. Ne egyetek meg! Lábujjhegyen az ajtó felé osonok, mint egy szökevény, még levegőt is alig merek venni, amikor Robin megszólal. Teljes talpra állok, leeresztem a vállamat, felé fordulok. Robin megnyitja a zuhanyzóban a csapot, és miután fénysebesség.

Köszönöm a 1900 oldalmegtekintést és. hogy komiztatok a rész után. Ahogy eszembe jutott a tegnap este a szívem iszonyú tempóban kezdett el verni és elhittem, hogy a környezetemben lévők is hallják és nem csak én. Szóval elegem van ebből a családból! Nem tudnál úgy ten.

3 fejezet - Rég láttalak. Na de, nem is fecsérelném az időd, jó olvasást! Tovább szeretném tömni ezzel a fejemet. Szombat, november 21, 2015. Tovább szeretném tömni ezzel a fejemet. Péntek, november 13, 2015.

Stockholmban beköszöntött az igazi őszi időjárás. A fák barnás színei összhangban vannak a háztömegek színeivel. Gyenge fuvallat járja körül testem, így a kabátom jobban összehúzom. A vörös, barna, s sárga falevelek tehetetlenül hullanak a földre. Hirtelen megtorpanok az egyik elágazásnál. Két férfi áll ott, tekintetüket nem veszik le rólam.

Hello Jelenleg a KVK órán ülök és dög unalom az egész. A tanár a kecskeszakállát simogatja, pedig egy ökör. Szemüvege a feje tetején, haja úgy szétáll, mint az ördög szarva, pedig egy démon. Ő egy semmit érő lópénisz! Ha még egyszer megszólalsz beírok! Morgott rám Süketi tanár úr. Igaz meg se szólaltam, Kayli beszélt, de mivel a barátnőm nem köpöm be. Kiáltotta be Kayli, mit sem foglalkozva azzal, hogy nem vagyok süket, engem védve a szaktanáritól.