A blogot nézni fogom, csak nem írok. Mivel Vasárnap van, megérkeztem a folytatással, az eddigi talán leghosszabb fejezettel. Jó olvasást! Gyere Ty, meg tudod csinálni! .

A fejlécet nagyon köszönöm misscaty97 -nek. Nem tűntem el ennek a blognak a világából csupán nem tudom megírni és megölni a kedvenc szereplőimet. Kis szünetet tartok ez nagyjából két hétig fog tartani és utána jön a nagyobb finálé. Addig is megtaláltok a másik blogomon amit Johanna Masonnal közösen írok. Nos, hogy jutatjuk ki újdonsült barátnőnket az Arénából? 8211; érdeklődik Simo.

Rugtam, sikítottam, kapálóztam, de a férfi nem enged a szorításból. Mutatok Finnickre de ő nem válaszol, csak beráncigál egy fehér szobába. -Le kell tépnem a ruhát róla, de a vértől teljesen ráragadt. Csak legyünk túl rajta! Mondom, a katona bólint egyett majd egy hirtelen mozdulattal letépi a selymes anyagot a sebemről. Örülten fájt de egy hang se hagyta el a számat.

Lisa felpattant a székről de olyan hirtelen, hogy az hátra esett és hangosan a földnek csapódott. Markolja meg anyja vállát és ijedten néz a barna szemeibe. Katie ellöki a lányát magától és a székének a karfájáról lerángatja a kabátját, miközben anyukám felé fordul.