Remegő kézzel gyújtok rá a bolt előtt, ahol legnagyobb meglepetésemre Jesse álldogál. Mikor meglátom, furcsa hiányérzet tölti meg a mellkasom. Ezer éve nem beszéltünk a legjobb barátommal. Teljesen elhidegültünk az utóbbi időben. Kerekednek el a szemei és nagyot nyelve mustrál végig. Ugrok a nyakába, mint egy óvodás az apukájának egy fárasztó, hosszú nap után. Vannak benn sokan? Ezt nem hiszem el! .

Christian, régi barátom! Hirtelen termedt ott Peter Stalowsky, a pub vezetője és egyben Casenouve-i maffia főnök. Bármit megtudott szerezni, ami csak kívánt az ember, de nagy a fizetsége annak, aki megkeresi. Peter biztosan keresni fogja, hamár valakinek segített, hozzátéve pedig nem is egy - két euróba kerül a férfi. Megvan amit szerettem volna, igaz? Nos, megvan a pénz? Semmi trükk. 8222; Kedves naplóm! .

Na, hát ez is eljött. Sokat tépelődtem, hogy én most komolyan ezt akarom-e, vagy sem. Azt hiszem nagyon kedves vagyok, és gondoskodó, de egy lusta dög is egyben, és félénk. szóval a lényeg, hogy képesek legyünk együtt vezetni a blogot. Legyen hasonló az ízlésünk! De, hogy ne legyen e.

Akkor meg is hoztam nektek a prológust, ami szándékosan lett ilyen rövid, ugyanis úgy gondolom kell egy kis kedvcsináló a történethez! Két lány szemszögéből olvashattok részletet, ami remélem elnyeri a tetszéseteket. Hol a fenében jártál? A bejegyzésre mutató linkek. Köszöntök minden drága erre tévedt látogatót! Tulajdonképpen azért választott.