Hírek a hosszú történeteimről! Gondoltam csinálok egy bejegyzést, amiben elmondom, hogy állnak a Hosszú írásaim. Egy-két hónappal ezelőtt elkészült, mint láthatjátok is a blogon, amin van. Nak viszont csak a prológusa van kész, mert most nyáron akartam nekilátni, viszont sajnos majdnem mindennap dolgozok, amikor pedig nem, sokszor akkor is megyek valahova, szóval nem nagyon volt még időm leállni írni.

Az oldal Technikai okok miatt nem üzemel! Amint elkészültünk a másik Weboldallal, itt tájékoztatunk titeket az új címről, mivel a történet folytatódik. Claire összehúzta szemöldökét, majd megkönnyebülten sóhajtott. Annyira örülök, hogy meghallgatsz Anne! El sem hiszed, hogy mennyire fontos ez. Szóval őő nem is tudom hol kezdjem. Most már tudni akarok mindent! Ezt meg hogy érted? Nem megmondt.

Bocsánatott kérek a késésért, de a pendrive-om ma ért haza. -től 19-ig nyaralni leszek, teát nem lesz friss. A percek egyre jobban múlottak, de a várt közlekedőeszköz valószínű lerobbanhatott. Csupán egy autót láttam elhaladni iszonyatos sebességgel az ellentétes irányba. Nyilván sofőre is tudta, hogy innen, erről az átkozott vidékről célszerű minél gyorsabban távozni. Jól tette! A láthatáron egy busz távoli alakja körvonalazódott ki. Megtörtént a mesebéli csoda! Jó estét.

És elérkezett az utolsó fejezet. Köszönöm mindenkinek, aki elolvasta. Eljött az éjszaka, amikor is elterveztük, hogy együtt elmegyünk egy olyan helyre, ahol nem találnak ránk. Mása és Borisz voltak a kísérőink. Valerij és Borisz már vártak bennünket. Már épp elindultunk volna, amikor nyilkik vettek körül minket.