Nálunk is esett némi hó, a gyerekeink már elő is vették a szánkókat, én annyira nem örülök a hónak, de elfogadom, hogy ha nem kéne naponta kocsival járnom akkor én is örülnék neki. Mónika guberált valahonnan papírhengereket, Pé.

Kevésbé romantikus bejegyzésemet a kihaló félben levő akáckaróknak szentelem! A fák, szőlőtőkék, palánták mellé karót teszünk, de nem mindegy milyet. A jó karók keményfából vannak, és jól bírják a munkát, akár karóként, akár kerítésként használjuk őket. Sajnos az akácfa és a belőle készült karók szinte teljesen elfogytak, olyan 40-50 év után mentek szét. Még nagyapám házi szőlősében voltak, és már akkor is öregecskék voltak. Ezek szerint van rá igény. Have a nice day! És mind.

De jó színed van, szoliba jársz? Bizony ám, bioszoliba. Jó nagy, nem zsúfolt, és ingyen van. A kép két hete készült, azóta szedhető a paradicsom. Ahol ki sem kelt a zöldbab, oda helybe vetett paprika került. Így köszön be hozzánk a Nap. A hagymát már megettük, duggattam.

Parókia a Hajósorban és a gyülekezet. Egy majdnem hagyományosan falusi,református papilak Erdélyben- gyülekezet, élet, gyermekek, kert, állatok,gondolatok és lélek. Székelyudvarhely főterén még fagyizás előtt. Szépen ível felfelé az út.

Zöldségeskert és a ház körüli teendők . Mindenhol paradicsomok dugták ki a fejüket. így bőséges lesz a termésünk is remélem. bár az idén megtámadta a levéltetü . Gondolom minden tyúkudvarban lehetnek, vannak, élnek és virulnak. Szegény kacsáink s pár csibe itta meg a levét a dolognak. Első este a 3 méregből 2 vi.

Egy keresztény egyetemista gondolatai a mindennapi élet ügyes-bajos dolgairól. Telik le a két hónap,. Amennyi időre a nyári blogszabadságomat kiáltottam ki. És két hónappal ezelőtt még úgy gondoltam, hogy én ide visszatérek. Vissza is tértem az imént, de tulajdonképpen. Ami pedig a négy és fél évet illeti. Minden hozzám intézett sort,. Minden nekem küldött lapot,. Ha új onlájn fészket készítek, majd jelentkezem.

Elérkezett az a bejegyzés amit az előző posztba ígértem. Részletesen megfogalmazom az álmommal kapcsolatos teendőimet. Tudni kell, hogy ez az álmom óvodás koromig vezethető vissza. Tisztán emlékszem rá mikor a falu táblájánál a kereszteződésnél egyik utcából a másikba egy lovaskocsi tartott. Két magyar hidegvérű húzta és egy idős bácsi hajtotta őket a bakról.

Csere-bere a Gyúróikecske - portán. Piszkos Fred, a kapitány. Nagyon jól éreztük magunkat együtt, köszönet Mindenkinek! Jó kis csapat vagyunk grin hangulatjel.