Ebben a részben Hope-ék matekozni fognak, szóval előre is bocsi, ha egy kicsit unalmas vagy nem értetek belőle semmit. Sajna, én ezt tanultam év vége fele, szóval gondoltam megvillogtatom a matek tudásomat. Nem tudom mikor írtam már ilyent, de most azt hiszem ennek is eljött az ideje. Nagyon szépen szeretném megköszönni a 10 feliratkozót és azoknak meg külön köszönöm, akik ténylegesen is rendszeresen bekukkantanak a blogba! Körülnéztem, hogy hová is.

Emberek, íme az utolsó fejezet! Mindegy is, jó olvasást így utoljára, és azért remélem, még a gyatra minőség ellenében is tetszeni fog. Kis késéssel, de itt van! Csak talpjegyzet, de még egy vagy két fejezet van hozzá. Viszont arról fogalmam sincsen, mikor lesz időm megírni azt, hiszen csütörtökön 12 napra megyek C.

Málnaízű Te Teen Wolf fanfiction.

4 Fejezet - A múlt felidézése. feliratkozómat is, és köszönöm a majdnem 400 megtekintést is.

Meghoztam az első fejezet, első részét. Abban, hogy fogjátok-e olvasni csak reménykedni tudok. Remélem elnyeri a tetszéseteket az én kis történetem. Köszöntöttem a bőröndömet befogadó hölgyet, majd fel is emeltem, hogy a szalagra tegyem azonban valami atom bunkó, 20-as években járó férfi azt hitte jókedvemből álltam itt. Ölelt, és közbe pörgetett meg. Mi a helyzet mostanában? Nem volt semmi bökkenő? .

Gyerünk Liam, megyünk haza, aztán kicsináljuk azt a szerencsétlent - mondom röhögve amikor elé érek. Ő még mindig abban a kényelmetlen székben ült. Szét ment a seggem, ideje volt már jönnötök - kijelentésére nevetek egy nagyot, majd gyorsan el is halkulok, mivel lassan tíz óra és azért ez mégis csak egy kórház. Nem ismer a húgod? Szólal meg mögöttem Lucifer. Nem hiszem el, hogy ennyire hülye, vagy csak amnéziás, de inkább hülye.