Ami egy kertben és a környékén előfordulhat nemcsak növények. Tegnap felhív a szomszédunk, hogy értünk-e a sünikhez. Mer mért, mi van a sünnel? Azt mondja, nem megy arrébb. Mondjuk neki, él? Igen, merthogy iszik egy vizes tálból, de arrébb nem megy. Ja, persze, vasárnap késő délután. Pályázaton nyertek erre a tevékenységre ugye nem kis összegeket. Mire a ház elkészült, a süni kil.

Tart a nyári szünet, de ahogy nézem, itt a blogon már március óta. Színek - a februári kertálmom izzó narancs volt.

A leanderek és Olaszország szeretete közt mindenki láthat összefüggést, de én sokkal hamarabb lettem leanderes, mint Olaszországos, hiszen mikor először jártam Olaszországban, akkor már otthon növekedtek a magoncaim! Mégis csak most jutott az eszembe, hogy elmesélhetném leanderes múltamat, meg persze válaszolnék a címben feltett kérdésre. Én nagyon élvezem az írást, remélem lejönnek belőle az érzelmeim! Mert lehetnek olyanok egy növény iránt is, ezt mi, leanderesek, nagyon jól tudjuk! Idővel majd igyeksz.

A blog mostantól az otthonkommando.

Észak-Magyarországon festői környezetben az Aggteleki Természetvédelmi Terület közelében egy zsákfaluban XIX. Keszthelyi fazekasműhelyemben elsősorban szemeskályhák készítésével foglalkozom. Az első csempéket 1995-ben készítettem, később évente néhány kályha került. Csopakon az Öreghegyen nyaraló eladó.

Ha most megkérdeznéd tőlem, hogy milyen tavaszi hagymás virágot ajánlok az asztalodra, akkor gondolkodás nélkül rávágnám, hogy fürtös gyöngyikét. Számomra ez a szerény kis virágocska a hagymások hagymása.

Még mindegyiknek meg kell találnom a szerepét, de ez izgalmas feladat. Persze férjem is kedvet kapott. Nincs még itt az ideje, de nem baj.