Megérkezett a Vészhelyzet, akarom mondani a Bitter Cold új epizódja! Nem véletlen a hasonlat, ez a fejezet felér egy kórházas sorozat valamelyik részével. Még jó, hogy sok Doktor House-t néztem. Azért így is megizzasztott a fordítás. Remélem ettől függetlenül tetszeni fog . Jó olvasást, és most is jöhetnek a vélemények. Ahogy azt megkaptuk A beavatotthoz.

Itt a nyár avagy beindul a műszak. Ígéretem szerint Júniustól elérhető vagyok, így azokat a rendeléseket amik Június 1 után jöttek a blog e-mail fiókjára elkészítem. Kóddal készített design-et nem tudok. Hogy éppen most mi is elérhető. hát a design rendelés kivételével minden, azt csak a vizsgaidőszakom után szeretném bevez.

Miért nem vagy képes megérteni? Kérdezi, azt hiszem, hamarosan elkezd üvölteni. Látszik, hogy ideges, egyben csalódott is. Nem fogok elmenni innen! Ez lesz a legjobb neked, Zoe, mindig a legjobbat akartam neked - nyújtja felém a kezét, egyre halkabban beszél, meggyőzőbben. - Miért nem hagyod, hogy segítsek? Nem jött rendbe semmi, hát nem érted? Még mindig Blake után sírsz minden éjjel, azt hiszed attól, mert nem vagyok itt, nem tudom? Ezen nem tudsz azzal segíteni, hogy elvisze.

Ahogy ígértem, itt is vagyok még egy poszttal. Megrendelésre hoztam blogháttereket, valamint saját készítésű png képeket Liamről és Jaderől. Remélem, hogy megfelelnek a megrendelőnek, esetleg mások is hasznát tudják venni! Kezdeném azzal, hogy szép a külalak, mivel sorkizárttal írsz és figyelsz a bekezdésekre is! A betűk mérete és típusa is pont megfelelő, helyesírási hibákat nem találtam, a fogalmazásod hibátlan! .

Meg is érkezett az új változat 1. Jó olvasást! Nevezzem ezt a füzetet naplónak! Március 31.

A karjai közt minden más. Ha vele vagyok, minden olyan más. A hangok félnek tőle, elkergeti őket. Ha velem van, nincs szenvedés, nincs fájdalom, nem hallom őket. Olyankor csak mi ketten vagyunk. Holott valójában az én életem az, ami tőle függ. Elhúzódik, mosolyogva pillant le rám, zöld tekintete biztonságot nyújtón fúródik az enyémbe, miközben jobb kezével kisimít egy rakoncátlan tincset az arcomból. Újból itt vannak, egyre hangosabbak, egyre dur.

Még a legszörnyűbb napokban is ott van a világosság, ami bearanyozza az életeteket, legyen az egy mosoly, egy pillantás, apró dolgok, de lehet, hogy többre mész az apróbb dolgokkal, mint a nagyokkal. Remek olvasóim voltatok, imádlak titeket! Köszönöm szépen, hogy elviseltétek az írásomat, ahogy engem is. Mindenkit sok szeretettel várunk! A bejegyzésre mutató linkek.

Pár órát késtem a résszel, amit sajnálok, de így is elég nehezen hoztam össze. Azért remélem tetszeni fog, köszönöm a pipákat, és a kommenteket is, amint időm engedi válaszolni fogok rájuk! Megyek, hozok jeget. Pár másodpercen belül Noah is megérkezik a konyhába, csókkal köszönti a barátnőjét. Elnézem őket, mennyire boldogok, és összeillenek. Beth, ezt nem tartom jó ötletnek. Ki az az Ethan? Nem mennénk ki a levegőre egy kicsit? Csak az erkélyt tudom ajánlani, sajn.