Nos, a szavazataitoknak köszönhetően a novella versenyen sikerült második helyezést elérnem. Élni a tudattal, hogy volt más lehetőség. Élni a tudattal, hogy te választottál. Élni a tudattal, hogy rosszul választottál. Miért van az, hogy az emberi lény alapjaiban mindig elégedetlen a sorsával? De miért érzem így? Mint mindig, amikor el voltam ke.

A nő a vasútállomáson állt. Karjait a mellkasa előtt összefonta, lábaival idegesen dobolt, s úgy várta a kora délutáni vonatot, hogy berobogjon a peronra. Különleges asszony volt Ő, nem olyan, akit minden nap lehet látni az utcán. Sűrű, barna haja kontyként tornyosult a feje tetején, átható, azúrkék pillantásával hűvösen pásztázta a morajló vasútállomást. Arca fiatal és makulátlan volt, olyan, mint akár egy porcelánbabáé. Minden évben, mikor itt volt, és észrevett.

Először is, hatalmas nagy bocsánatot kérek, amiért ilyen sokáig szünetelt a blog, és még azért, hogy én lusta voltam szólni. Mint láthatjátok, felraktam az összes részt, és az epilógust is. Nem volt hirtelen döntés, sokáig tervezgettem, ugyanis nem hiszem, hogy fel tudnám rakni időben. Már régóta megírtam Őket, és arra gondoltam, akkor miért várjak? Ezzel talán kárpótolhatlak Titeket azért, hogy ennyi ideig nem volt friss! Hihetetlenül jól estek, elmondani sem tudom! Ha van kedvetek, nézzetek be ide is! .

Régen posztoltunk már, és amint a bejegyzés címéből is láthatjátok, ideiglenesen bezárunk. Mivel van pár elmaradt designunk, azokat befejezzük azután NEM.

Nem tűntem el és egy új sztoriba vágtam bele én és még két írónő. Drága, egyetlen Olvasóim! De azért remélem ezt a végszót még lesz aki elolvassa. de ha nem, akkor ez van, nem bánom. Örülök annak, hogy volt olyan, akinek tetszett ez az apró kavalkád, ami a legelső blogom volt! Sok- sok ölelés mindenkinek! Maradjatok velem továbbra is.

Szép lassan fordultam száznyolcvan fokot a tengelyem körül, hogy láthassam leleplezőmet. Ajkai szélén egy halvány, sunyi mosoly húzódott, míg barna szemei az enyéimet kutatták. Ám én csak meglepetten álltam továbbra is az üvegajtó előtt. Talán már meg sem ismersz? Úgy látom elég kevés időt töltöttem azzal, hogy vigasztaljalak - rázta meg fejét. Még mindig nem árulta el, hogy mégis ki ön - tettem zsebre kezeimet. Hiszen csak pár év telt el azóta - vigyorgott.

Igen, idemerem tolni a képemet azok után ,. Hogy lassan két hónapja semmivel nem szolgáltam nektek. Őszintén, teljesen el voltam foglalva a félévvel, ugye, ott volt a karácsony is, és az időm sem kedvez nekem annyira, mint azt szeretném. És, rájöttem, hogy a blogban vannak hibák. Nem tudom, mi volt velem, mikor egy egyedi címben mindkét tagot nagybetűvel kezdtem, mindegy, valami borzalmas. Addig is, Sziasztok! .

Légy üdvözölve Voldemort hívei közt! Mint láthatod egy Harry Potter fanfictionre bukkantál, amit két jó baratnő vezet. Történetünknek inkább a sötét oldalhoz van köze, de sokszor összefuthatsz vicces részekkel. Ha kedveled a Malfoyokat, Blackeket és Parkinsonokat akkor itt helyed. 2-2 fiatal varázsló, és boszorkány,kik a Sötét Oldalra születtek, s kik a bonyolult tiniélet részesei, a Varázsvilágban. Mi, az Írók, ketten v.