Minden bizonnyal elérkezett a legutolsó, végső bejegyzés a blogra. Annyi mindent kéne most írnom ide, ám nem tudom, meddig jutok. Valahogy februárban kezdtem írni ezt a történetet, talán 7-én, ha jól emlékszem. Az egész egy kósza, érdekes és izgalmas gondolatból szökkent szárba. Meglepő lesz talán, amit megosztok veletek, de ez a gondolat nem volt más, mint a családon belüli erőszak. Nem tudom, hová lennék a sok gondolattól és érzéstől, melyek.

A ház előtt áll az autó, amivel megyünk, menj oda, és szállj be - utasított Liam. - Ha szökni próbálsz garantálom, hogy téged is eladunk. Félve bólintottam, majd kiléptem az ajtón. Végigmentem a gyönyörű, ámde ijesztő palotán, és a főbejáratnál távoztam. A kapuból már látni lehetett a fekete buszt, amivel engem is idehoztak. A sötétített ablakok miatt nem lehetett látni, hogy ki ül bent, de valószínűleg Harry, Zayn és Louis már bent ül. Elmondták, hogy mit kell csinálnod? Mikor az.

Nos itt lennék és mint a címből is elolvashatátok a történettel kapcsolatos. Folytatni fogom vagy inkább újra kezdeni, de btw. A sztori egy új blogon fog startolni szóval ott lesz elérhető. Vajon az ikertestvére végre megbékél vele? Vajon sikerül neki elkerülni a szerelmet? 2014 november 2.

03 A jövőnk közös árnyalata. Love you all, Isolde. Ha valaki egy héttel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy meg fogok itt őrülni, nyílván az illető arcába röhögtem volna. Victorie kicsit összeráncolta szemöldökét csapzott kinézetem láttán, de hamar meg is feledkezett róla amint bőröndjeimre siklott a tekintete. Abban mind ruha van? A lány viselkedése segített abb.