Íme egy pályaművem AngelGirl pályázatára, ahol 1. Légyszi olvassátok, és írjatok véleményt is! Egy dallam a szélben. A negyedik születésnapomra a szüleimtől kaptam egy plüssmacit. Két hónappal ezután autóbalesetben meghaltak. A mai napig minden nap megölelem a macimat, még beszélek is hozzá néha. Vagy nem? Jó reggelt, Caroline kisasszony! Zao éppen előkészít.

Eddig nem készültem el sok átírással, de ahogy haladok, szépen sorban rakni fogom fel a fejezeteket, remélem akaad még olyan ember, akit érdekelne az új változat, esetlegesen a folytatás. Kedd, november 25, 2014. 5 fejezet - Óriásmadarak a távolból. Összebújva néztük a naplementét, ahogy a hatalmas tűzkorong eltűnt a horizonton. Egyszerűen varázslatos volt az a perc.

Remus Lupin meggyötörten térdelt a hófehér hóban, szinte nem is érzékelte a külvilágot maga körül. Arca talán még a hónál is fehérebb volt, csak a vágások mentén vöröslött a bőre. Borostyán szemei üvegesek voltak, az állán sűrű borosta sötétlett. A kezei remegve nyúltak a sírhoz, hogy letörölje a feliratot. Amikor Fred meghallotta, egy napig csak törte s zúzta a berendezést. 8211; kérdezte akkor Molly a fiától könnyes szemmel. Mihez kezdünk most, anya? Este gyűlést tartunk a még é.

Eljött ez ideje, hogy megírjam az utolsó bejegyzésem. Egyszer már búcsúzkodtam Új kezdet Forksban-nál, de akkor még láttam esélyét a folytatásnak, ami meg is valósult. Ám ezúttal tényleg magára hagyom Annie-t és Dwaint. Most már nyugodtan élhetnek együtt boldogan, örökké. Egy éve még azon az egy éven ámuldoztam, erre tessék. Tényleg mintha tegnap lett volna. Az még számomra is egy nagy kérdőjel.