Úgy döntöttem, nincs szükség még egy utolsó fejezetre, ezért az epilógust kissé hosszabbra hagytam, minden fontosabb dolognak helyet hagyva.

Ez a nap is eljött. Nem, ez nem a megfelelő kifejezés, amit kerestem. Nyugtalanság, zaklatottság jobban leírná, amit jelen pillanatban érzek, itt állva a bankett helyszíne előtti járdán. Egy kicsit feszengve megigazítottam a ruhám, mert a tökéletes visszavágás gondolatától is elkap az idegbaj. Nem hiszem el, hogy ezt csinálom. De ne szaladjunk ennyire előre. Mi az Petra, megbetegedtünk? Kérdezte Gabi mindentudó módon.

Reggel arra ébredtem, hogy az eső kopogtat az ablakon. Kinyitottam a szemem, oldalra fordultam és láttam, hogy Harry édesen szuszog mellettem. - Hát te? Szia, nem tudtam aludni, meg éhes is voltam. Mit eszel? Hát amit főztél már el fogyott, úgyhogy szendvicset. Niall, azt ne mond, hogy annyi mindent meg bírtál enni reggelire.

Kérsz egy kis palacsintát? Igen de csak egy kicsit. - mutatom az ujjammal majd a szekrényhez sétáltam. - Anya! Hol vannak a gyógyszerek? Anya tudnál adni egy kis vizet? Miért, nem tudsz járni? Szívem te nem látod, hogy nem érek rá? Kérdezte idegesen és láttam ahogy a verejték csepp formájában csillannak meg a homlokán. Te meg mit csinálsz? Érdeklődött és félmosolyra húzta a száját.

Itt is van az első rész, remélem elnyeri a tetszéseteket, és kedvet kaptok a blog további részeinek elolvasásához. Kíváncsi vagyok a véleményetekre, szóval nyugodtam szabad komizni, vagy akár pipálni, hogy tetszett-e a rész, nem harapok! Puszi, jó olvasást! A világ minden táján, akárcsak New Yorkban is megérkezett a nyár, ami Leslie számára nem jelentett mást, mint egy újabb utazást. De a családi nyaralás tényleg a családról fog szólni vagy ez ismét csak egy fedősztori? Miért nem jöttek velünk? Szeretem .

Gondoltam azért kirakom a bloggal kapcsolatos adatokat. Köszönöm a rendszeres kommentelőnek a kedves szavakat, és a feliratkozókat! Tényleg nagyon örülök, hogy legalább nektek tetszett a történet! Oldalmegjelenítések száma az elmúlt hónapban. Még egyszer köszönök mindent, és remélem velem tartotok a következő blogomban, amit ígérem, hogy nem fogok félbehagyni, hanem tisztességesen megírom, és befejezem! Holiday which changed my life. Aki megírta a cikket? .

Nem akartam sokáig húzni az időit a rövidke prológus publikálásával, mert szerettem volna, ha minél előbb kaptok egy kisebb dózist a történetből, hogy megízleljétek.