Tudom,hogy nem nagyon vannak frissek,de az az igazság,hogy nincsen ihletem! Vagy van,de nincs se gép,se papír a közelemben,így tehát elszáll a gondolat. Sajnálom,de úgy érzem,nincsen erőm se írni,se olvasni,se semmitsem csinálni.

Ezt a nyúlfarknyi kis novellácskát egy irodalomórán kezdtem el írni, és tegnap este kiegészítgettem. Mint mondtam, általában rövid novellákat írok, de ez még azoknál is rövidebb, amiket általában szoktam írni. És ekkor megszólalt a csengő. Persze, igazából tudtam, hogy akkor talán az egész munkám kárba veszne.

Mint láthatjátok, véget ért a közvélemény kutatás és megszülettek az eredmények. Sajnálom, hogy ilyen sokáig húztam, de nem jött az ihlet! 2011 február 28. Sem, hogy jöjjön vissza.

fejezet második fele ÉS a 26. fejezet! Remélem örültök ezeknek a részeknek! Köszönjük, hogy átadtad Aro üdvözletét, mi is üdvözöljük Aro-t, Marcus-t és Caius-t - lépett kicsit előrébb Carlisle. Átadom - hajoltam meg egy kicsit, hogy hivatalosnak tűnjek. - És meg szeretném köszönni, hogy tegnap az értékes időtöket a keresésemre fordítottátok. Üzentem a macinak gondolatban és csendben is maradt. - Majd ha elmegyek semmi poén, ne feledd! Ezt most .

Mikor már beértünk a parkba, egyenesen a tópart felé indultam. Nem gondolkodtam, csupán a lábam vitt a hely felé. Roppant kíváncsi voltam, ki lehet az a titokzatos személy. Elmosolyodtam a gondolatra, majd észrevettem egy lányt. Dylannel közösen odamentünk a lányhoz, aki láthatólag nem vette észre a jelenlétünket. Nem tudtam, mire vélni, hogy ilyen könnyen felfedte magát.

Most mentem középiskolába, ráadásul kolis vagyok és nem tudom mennyi időm lesz írni. Nem tudom milyen gyakran lesz friss, de ha tudom kiírom. Bocsi hogy ennyit késtem a frissel, de remélem tetszeni fog nektek. Azt hittem mindent tudtok rólam. Igen, de ha akarsz, kérdezhetsz is. A ma történtekről is, vagy bármit, amit szeretnél.