Mondhatnám,hogy az edzés jó volt. Inkább azt mondom,hasznos volt,mert igazából szinte vért izzadtam egész idő alatt. Kin keservesen szenvedtem végig azt a pár órát,amit az edzéssel töltöttünk,bár nekem inkább egy örökké valóságnak tűnt. A lábaim már lüktettek a sok erőlködéstől,míg a kezeimet már nem is éreztem enyémnek. Mintha csak egy élettelen részem lógna mellettem,míg vonszolom magam után. Néha furcsa dolog is történt. Örülök,hogy te nem rohansz.

Egyik barátnőmmel pár napja nyitottunk egy közös b. 8211; Kértem a fiút, aki épp Chris-szel verekedett a hóban, mert amint megütötte a szőkeséget, Chris egyből a torkának ugrott. Engem a bátyám fogott le eddig, ám most elengedett, és odalépett a verekedők mellé. Pár másodperc alatt sikerült szétválasztania őket. Valamit mondott nekik, ám ezt nem hallottam. Mindketten bólintottak rá, és megvárták, amíg Daemon visszaér hozzám. Nyugodj meg, hugi! Chris azt mondja, te vagy az els.

Nagyon, de nagyon sajnálom, hogy az utóbbi időben nem hoztam frisset, és még csak életjelet sem adtam magamról. De remélem, megértitek, hogy gyakorlatilag egy percnyi szabadidőm sem volt. Egyszerűen minden nap hazaérek, aztán csak úgy vagyok, kicsit tanulok, és TV-t nézek, aztán pedig máris késő este van, és le kell feküdnöm, hogy másnap fel tudjak kelni fél hatkor. Szép napot mindenkinek! 5th - The decision. Leültem az asztalhoz apu mellé.

Előre is elnézést kérek mindenkitől a trágár szavakért. Már egy jó ideje nem beszéltünk igazából pár apróbb dolog miatt, aztán meg elköltöztek, és már esélyem sem lenne megmondani neki, sajnálom. Valószínűleg már nem is fogunk találkozni. Ahhoz meg nincs elég erőm, hogy összeszedjem magam, és írjak egy. Ha meg sikerülne, akkor talán újra kéne kezdeni mindent a barátságunkban? Még gyorsan felteszek .