Nagyon-nagyon szépen köszönöm a rengeteg látogatót, a sok-sok megjegyzést, és a szebbnél szebb szavakat, amikkel megajándékoztatok! Aki folytatja az írást, vagy esetleg most gondolkodik egy új blog indításán, annak bátran merem ajánlani, mert bármikor biztos kikapcsolódást nyújt egy-egy rész megírása, arról pedig nem is beszélve, hogy csodás barátokkal ajándékozhatja meg az embert! Címre, és ha szeretné, akkor e-mailben elküldöm a részeket! 2012 április 6. Van, de nagyon r.

Véletlenek hada mely meg változtat két életet egy döntés mely többet is tönkre tehet egy testvér kit régen nem láttál egy fiú aki szeret egy messze élő lány . Egy kapocs melyet nem lehet szét törni . Egy mondat mely véget vethet egy álomnak . Álmok tengerén minden meg változhat . Boldog napok mindig ott lehetnek. Csak hinni kell benne nem is értem mi ez a szomorúság. De félek ez itt marad.

Mert a jó munkához idő kell. Másnap reggel halkan surrantam ki az ágyból, szerencsére Kimi nem ébredt fel rá. Úgy ahogy voltam, a ruháiban lesettenkedtem a konyhába és dudorászva reggeli készítéshez fogtam. Persze nem az egész bagázsnak szándékoztam táplálékot készíteni, most csupán két személyre gondoltam. Mint a szúnyogokat szokás, úgy űztem el magamtól ezeket a negatív gondolatokat. Töltöttem még egy bögrébe kávét, egy kis kancsóba tejet, poharakba narancslevet és nagy só.

Köszönöm az új fejlécet Rolandnak! Nagyon passzol a történet alakulásához! 2014 május 17. Köszönöm aki még olvas és velem van. hisz tudom rég nem írtam már nektek! Most itt az új rész és teljesen új külső is érkezett vele. Gyönyörű vagy-, nézett végig a jégember. Köszönöm-, pirultam bele bókjába. Kimi udvariasan kihúzta nekem a széket majd ő is helyet foglalt s a pincér már kezünkbe is adta az étlapot.

Magunk mögött hagyjuk a múltat és sebesen száguldunk az ismeretlen felé. Távoli helyekre utazunk, hogy megpróbáljuk megtalálni az utunkat. A bajok akkor kezdődnek, ha nem vagyunk hajlandóak változtatni, és ragaszkodunk régi szokásainkhoz. De ha túlságosan ragaszkodunk a múlthoz, a jövő talán sosem jön el.

Na mindegy, a lényeg, hogy most itt van a 82. és ezentúl igyekezni fogok sűrűbben feltenni részeket, ha még kíváncsiak vagytok rájuk. Mindenkitől elnézést, ha a minőség gyengébb lesz, de régóta nem írtam és most újra bele kell rázódnom. Kérlek, ne mondd ki. Nézz rám! 8211; kért szelíden. - Szerinted bárki ki tud váltani belőlem ilyen érzéseket? 8211; te.

Először is szeretnék mindenkinek utólag is békés ünnepeket kívánni. És egy nagyon ütős szilvesztert! Elszántam magam végre, hogy írjak nektek. Amilyen nagy lelkesedéssel indultam neki és amennyi ötletem volt, most annyira holtpontra kerültem vele. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy most jó pár hónapig félreteszem ezt a ficet.

Elnézést, hogy hanyagolom ezt a blogot. El is kezdtem, egyelőre haladok is vele.

Szeretném megköszönni, hogy ennyien visszajeleztetek az előző bejegyzésünkre, de ezúton is tisztáznék néhány, a véleményemmel ütköző álláspontot. Ne haragudjatok, hogy név szerint emelek ki néhány embert, de az ő megjegyzéseikre reagálnék most legfőképpen. Köszönöm, hogy megtiszteltél minket azzal, hogy leírtad a véleményed. Sokszor mondtuk, hogy várjuk a kritikákat is bármilyen téren, így nem bántottál meg minket. De azért szeretnék néhány dolgot tisztázni.