Még én magam is alig hiszem el, de tegnap 3 éves lett a blog! Nem lennék most itt nélkületek, Drága Olvasóim, ha Ti nem tartotok ki mellettem, vészelitek át a hosszabb szüneteket, kihagyásokat. Köszönöm, hogy vagytok nekem, hogy olvastok és kommenteltek, hogy véleményeztek és örömet szereztek nekem a látogatásaitokkal! A közvélemény kutatás lezárult, köszönöm mindenkinek, aki szavazott! 2015 július 30. Szóval köszönöm a komit és a pipát az előző részhez! Jó volt,.

Tudom, tudom baromi hosszú időre eltűntem. Sejtem, hogy titeket nem igazán hat meg a bocsánat kérésem, ezért inkább a lényegre török. Az eddigi kihagyásomra nem volt sem okom sem mentségem. Na, szóval folytatás lesz. Azonban nem tudom mikor és nem is fogok semmi konkrétumot mondani, vagy valamit ígérni amit nem tartok be.

Mint látjátok a részek nagyon lassan jönnek. Ennek főképpen az az oka, hogy közelegnek az év végi dolgozatok és 3 történetet írok egyszerre. Jelenleg az Üdv, Los Angeles 2. Utána a Dreams, goals anf of the cruel reality 15. része és az Elveszett emlékek 4. Ennek a két történetnek tudom egyszerre írni a részeit, hiszen egy témához kapcsolódik. Nagyon igyekezni fogok, hogy mielőbb megkapjátok az új részt! Emeltem fel a .

Tudjátok, magyarázkodhatnék, hogy mi minden dolgom volt, de inkább nem teszem, mivel ezt a fejezettel amúgy is meggyűlt a bajom. Amikor, már majdnem készen lettem vele, elolvastam, és előröl kezdtem az egészet. Most viszont úgy érzem, elég elviselhető lett. Nem a kedvenc részem, viszont a következő már izgalmasabb fejezetet vezeti fel. Kellemes olvasást, Drágáim! A dobozzal a kezében.